Jézusi hagyomány kutatás

Máté szerint Jézus elfogadja és megerősíti a mózesi papi hivatalrendszert, és a mózesi parancsokat helyesli, és megtartásra méltónak tartja.
„Az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek: Annakokáért a mit parancsolnak néktek, mindazt megtartsátok és megcselekedjétek,” Máté 23:2-3

„Jézus” Istenhez vezető eszköznek tulajdonítja Mózest és a prófétákat:

„Monda néki Ábrahám: Van Mózesök és prófétáik; hallgassák azokat.” Lukács 16:29

 „Jézus” kevélységről szóló tanítása idézet a Példabeszédekből:
„Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.” Péld. 29:23
„Mert a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.” Máté 23:12
A sós hasonlatot Mózesre alapozva:
 „Minden te ételáldozatodat pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója; minden te áldozatodhoz sót adj.” III. Mózes 2:13
 „Mert mindenki tűzzel sózatik meg, és minden áldozat sóval sózatik meg.” Márk 9:49
 A szent oltár szentesítése szintén Mózestől ered.
 „Hét napon tégy engesztelő áldozatot az oltáron; és szenteld meg azt, hogy felette igen szentséges legyen az oltár. Valami illeti az oltárt, szent legyen.” II. Móz. 29:37
„Bolondok és vakok: mert melyik nagyobb, az ajándék-é vagy az oltár, a mely szentté teszi az ajándékot?” Máté 23:19
 A tized elismerése Mózestől ered: „A földnek minden tizede, a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré; szentség az az Úrnak.” III. Mózes 27:30
 „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok! mert megdézsmáljátok a mentát, a kaprot és a köményt, és elhagyjátok a mik nehezebbek a törvényben, az ítéletet, az irgalmasságot és a hívséget: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.” Máté 23:23

„mert nyomorúságos idő lesz, a milyen nem volt attól fogva, hogy nép kezdett lenni, mindezideig.” Dn. 12:1
 „Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.” Mt. 24:21
 „És az időtől fogva, hogy elvétetik a mindennapi áldozat, és feltétetik a pusztító útálatosság, ezerkétszáz és kilenczven nap lesz” Dániel 12:11
 „Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen” Máté 24:15
A végidős beszédek, Noé történetéből valamint Joeltől és Ézsaiástól vannak összeollózva:
 „A nap és hold elsötétednek; a csillagok bevonják fényöket.” Joel 3:15
 „Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.” Ézsaiás 13:10
 „Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.” Máté 24:29
 A jövő igaz nemzedékének a fényként való ábrázolása szintén Dániel próféta írásain alapul.
„Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége” Dániel 12:3
 „Akkor az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjoknak országában.” Máté 13:43
Akárcsak a kőre való utalás:
 „Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.” Dániel 2:34
 „És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.” Dániel 2:44
„És a ki e kőre esik, szétzúzatik; a kire pedig ez esik reá, szétmorzsolja azt.” Máté 21:44 

 

A boldog mondásokban idézetek van a Zsoltárokból „A szelidek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.” Zsolt 37:11

 „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” Máté 5:5

 Örökölni akkor lehet, ha valaki meghal, mivel a Föld tulajdonjoga jelenleg is ambivalens a biblia által, ezért vitatott. egyrészt minden az Istené, de hát Ő nyilván nem fog meghalni, ezért nem is örökölhetünk utána, másrészt a Sátáné, és annak adja akinek akarja. Ha tehát a Sátán meghalna, akkor lehetne utána örökölni, csakhogy Isten nem pusztítja el a pusztítót, mivel alap tulajdonsága az ellenség szeretete, és a sátán pedig nem lesz öngyilkos, így patthelyzet alakult ki. A mindenkori valóság pedig az, hogy nem a szelídeké a föld, hanem az erőszakosé, akinek erősebb hadserege van, aki elsőként partra száll és lemészárolja az őslakosokat, azé a föld, és aki képes megvenni, ez már gazdasági hatalom. Ha pedig a Mennyei Atya, aki szeret és megbocsát, és még az ellenségeit is szereti, mégiscsak azonos lenne az ószövetség Jahve-jéval, aki bizony ítélni fog, akkor igencsak komolyan kell venni a megváltás üzentét. 

 

Zsoltárokból való tanítás:
„Áldott, a ki jő az Úrnak nevében; áldunk titeket, a kik az Úr házából valók vagytok!” Zsolt 118:26
 „Mert mondom néktek: Mostantól fogva nem láttok engem mindaddig, mígnem ezt mondjátok: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében!” Máté 23:39
 „A csecsemők és csecsszopók szájával erősítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt” Zsolt. 8:3
Jézus pedig monda nékik: Hallom. Sohasem olvastátok-é: A gyermekek és csecsemők szája által szereztél dicsőséget? Máté 21:15-16
 „A kő a melyet az építők megvetettek, szegeletkővé lett! Az Úrtól lett ez, csodálatos ez a mi szemeink előtt!” Zsolt. 118:22-23
 Monda nékik Jézus: Sohasem olvastátok-é az írásokban: A mely követ az építők megvetettek, az lett a szegletnek feje; az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt. Máté 21:42

 

A feltétlen gondviselés gondolata pedig a Zsoltárokból:„Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé” Zsolt 37:25 „Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.” Máté 6:33

 A Márk evangélista szerint, amikor megkérdezik Jézustól melyik a legnagyobb parancsolat, akkor a Sömá Jiszráél hitvallást idézi, ami zsidóság legfőbb és legfontosabb vallási része, ezt teszi meg a legelső parancsolatnak!
„Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből.” V. Mózes 6:4-5
 Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. Márk 12:29-30
Vegyük észre, hogy Márk szerint, Jézus kiegészíti a szent szöveget az ELMÉDBŐL  kifejezéssel!
 
Máté is megpróbálja idézni, de ő se pontos.
 „Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.” Máté 22:37-38
Vegyük észre, hogy Máté szerint, Jézus nemcsak kiegészíti a szent szöveget, az ELMÉDBŐL  résszel, hanem elveszi belőle a teljes ERŐDBŐL  részt! Jézus tehát igazi eretnekként vállogat, betold elvesz, istenképének megfelelően. Melyiket mondta? Mindkettőt? Egyiket sem? Csak az evangélisták kooperáltak?

 Szintén nem újdonság, amit itt második isteni parancsolatként említenek meg az evangélisták a felebarát szeretete mózesi idézet:
 „Bosszúálló ne légy, és haragot ne tarts a te néped fiai ellen, hanem szeressed felebarátodat, mint magadat.” III. Mózes 19:18
 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Máté 22:39, Márk 12:31
Vegyük észre, hogy Jézus elveszi a TE NÉPED FIAI ellent. Azaz immár a minden emberre kiterjeszti, és nem csupán zsidó-zsidó közé tett parancsolatról lesz szó a továbbiakban! Arra viszont jók a példák, hogy Jézust példaként állítsuk be, ahogy a keresztények is, elvehetünk és hozzátehetünk a szent szövegekhez, istenképünknek megfelelően.