Jézusi hagyomány kutatás

 

 

Összefogás

 

Az ószövetségi zsoltárok utalásának, a messiás elleni nagy összefogásnak a hite megfigyelhető alapjaiban az Apostolok cselekedeteiben. Az a hit, hogy a messiás ellen összefognak az uralkodók és merényletet kell kitervelniük a 2. Zsoltáron alapul. Erről a hitről szóló rész az Apostolok cselekedeteiben:

 

 „Miért zúgolódtak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat? Felállottak a földnek királyai, és a fejedelmek egybegyűltek az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen. Mert bizony egybegyűltek a te szent Fiad, a Jézus ellen, a kit felkentél, Heródes és Ponczius Pilátus a pogányokkal és Izráel népével,” Apcsel 4. 25-27.

 

Az idézet a zsoltárokból:

 

„A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az ő felkentje (messiása, krisztusa) ellen” Zsoltárok 2:2

 

A helytartó szava a császár szava, így Pilátus és Heródes testesítik meg az itt található föld királyait, a főpapság és a szanhedrin pedig a fejedelmeknek van megfeleltetve.

 

„Akkor egybegyűlének a főpapok, az írástudók és a nép vénei a főpap házába, a kit Kajafásnak hívtak, És tanácsot tartának, hogy Jézust álnoksággal megfogják és megöljék.” Máté 26:3-4

 

„Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.” Máté 27:1-2

„És fölkelvén az ő egész sokaságuk, vivék őt Pilátushoz.” Lk. 23:1

„Héródes pedig az ő katonáival egybe semminek állítván és kicsúfolván őt, minekutána felöltöztette fényes ruhába, visszaküldé Pilátushoz.” Lk. 23:11

 

Az eredeti szövegkörnyezetben Jahve valamint Izrael uralkodásáról van szó, amit a Sion hegyén felkent király valósít meg. A második zsoltár, egy olyan felkentről szól, aki széttöri, legyőzi minden ellenségét, uralkodik rajtuk, az összes népen, és senki nem képes megállítani, mert az Úr van vele, sőt jól teszik, ha félnek tőle. Akadálymentes, egész föld feletti uralomról beszél, és az ez elleni hiábavaló tanácskozásról. Ehhez képest, Jézust elfogták elítélték és kivégezték, így megállapítható, hogy a zsoltár nem Jézusról szól. A második zsoltár idézeteit szintén kiragadva több helyen is megtaláljuk az újszövetségben, a vasvesszővel való uralkodásról a jelenések tekercse prófétál két helyen is, mint jövőbeni eseményről, amit szintén Jézushoz köt, annak ellenére, hogy Jézus tanításaitól és tetteitől merőben eltérő cselekedet volna. A korai kereszténység zsoltár használatára jellemző, hogy a görög fordításból adódóan, az Úr kifejezést Krisztussal azonosították a Jahve helyett, és ez a használat terjedt el. Sok esetben Krisztusnak, azaz Jézusnak tulajdonítják azt, amit a zsoltárokban Jahve mond.