Hogyan lehet Isten fiává válni?

A Tamás evangélium 22. része remek választ ad erre a kérdésre:

"Jézus mondta nekik: Ha a kettőt eggyé teszitek, és ha a belsőt teszitek, mint a külső, és a külsőt, mint a belső, és a fölsőt, mint az alsó, és hogy a férfit és a nőit ez egyes-egyetlenné fogjátok tenni, hogy a férfi ne legyen férfi, sem a nő nő; ha szemeket szem helyébe teszitek, és ha kezet kéz helyébe, és lábat láb helyébe, és képet kép helyébe, akkor fogtok bemenni [az országba]." Tamás 22

A belsőt teszitek, mint a külső. Sok ember mást mutat kifelé, mint amit valójában magában gondol. Sok ember nem a belső meggyőződése alapján beszél, cselekszik, kifelé másképpen beszél, másképpen cselekszik. Ez a képmutatás, alakoskodás, „angolnázás”. Ennek az alakoskodásnak sok oka lehet, megfelelési kényszer, félelem, nyereségvágy. Minden esetre Jézus szerint az igen igen legyen, a nem pedig nem legyen. Azaz népies szállóigével, ami a szívemen az a számon. Úgy néz ki az Isten országába, állapotba jutás egyik sarokpillére az őszinteség, az alakoskodástól mentes lét. Az jut be az országba, aki nem képmutató, hanem egyenes ember, akinek a tettei és a szavai megegyeznek, összhangban vannak a belső gondolatvilágával érzéseivel, meggyőződésével. Azaz a belsőt külsővé teszi. A képmutatás elkerüléséről szól még más felhívás is: Amikor adakozol, minél észrevétlenebbül tedd. (Máté 6:3 és Tamás 62)

A felsőt, mint az alsó. A felsőt olyanná tesszük, mint az alsót. Amire eddig túl sok figyelmet fordítottunk (rajongtunk), azt a területet normális mederbe tereljük. Némely emberek kifejezetten sok időt, energiát fektetnek egy-egy dologba, eszményivé válik a dolog, magasztosabbá a többi dolognál. Életükben tehát nincsen összhang, kiemelnek területeket, amiket a többi fölé helyeznek, ez embertől függően igen sokszínű lehet, lehet ez maga a vallás, de lehet csak egy számítógépes játék, sport, bulizás, tanulás, munkamánia, evés végül is bármi, ami jelen lehet az ember életében. A lényeg az, hogy amíg kiemel területeket, addíg más területeket elhanyagol, azaz alsóbb rangú és felsőbb rangú területeket határoz meg az életében. Nos, Jézus szerint minden terület egyforma figyelmet igényel, a szerintünk alsóbb dolgokra éppúgy kéne figyelni, mint azokra a dolgokra, területekre, amiket magasztosabbnak vélünk, amikre több időt, energiát fordítunk. Az országba, állapotba való jutás tehát a megosztott figyelem, az összhang jelenléte, és életünk területeire való figyelés, a nélkül, hogy kiemelnénk valamit, azaz lehetőleg minden területtel egyforma odaszánással foglalkozunk.

A férfit a nővel egyenlővé tenni. Jézus korában nem volt egyenrangúság-joguság, azóta a történelem folyamán, a női egyenjogúság kiteljesedett. A nők elmehetnek férfimunkát végezni, férfiruhába öltözhetnek, szavazati jogot kaptak, vezetők lehetnek, megváltozott a társadalomban betöltött szerepük, ezért úgy tűnik, a program eme része megvalósult.

Szemeket szem helyébe. A magyar mondással: Ne csak nézz, hanem láss is!

Jézus szerint a nagy vagyon, gazdagság nem igazán helyes, az Isten országába, állapotba való bejutáshoz. Sőt igazából gátolja azt:

„Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.” Máté 19:22

„Az viszont elkomorodott erre a szóra, és szomorúan elment, ugyanis nagy vagyont birtokolt.” Márk 10:22

„Mit használ ugyanis az embernek, ha megnyeri az egész világot, de az élete kárt szenved?” Márk 8:36, Máté 16:26

„Milyen nehezen fognak bemenni Isten országába azok, akik vagyont birtokolnak.” Márk 10:23

„Könnyebb a tevének átmennie a tű fokán, mint a gazdagnak bemennie Isten országába!” Márk 10:25

Könnyedebben megy át a kötél (vastag hajóskötél) a tű nyílásán, mint a gazdag az Isten országába. Márk 10:24-25 és Lukács 18:25 és Máté 19:24

A gamla jelentése kötél. A kötélből egy kis szál képes a tű fokán behatolni. Máténál megjelenik az „újra mondom”, valószínűleg Jézus többször is elismételte ezt a mondását, ezért is őrizhette meg mindegyik hagyomány. Jézus szerint a gazdag embereket a vagyonuk korlátozza abban, hogy kiteljesedjen az éltükben az Isten Országa, nyilvánvaló, hogy a lemondással elvesztik mindazt az előnyt, amit addig a vagyon biztosított a számukra. A szeretetközösségben az emberek megosztják egymással azt, amijük van.

„Jézus mondta: Volt egy gazdag ember, akinek sok java volt. Azt mondta: Használni fogom a javaimat, mert vetni fogok, aratok, ültetek, megtöltöm a csűrjeimet gyümölccsel, hogy ne szenvedjek hiányt semmiben sem. Ez az, amit gondolt a szívében. És azon az éjszakán meghalt.” Tamás 63

A Lukács 12:16-20 is megtalálható ez a beszéd, bár kissé szolidabban. Lukácsnál a vagyon öröklésére teszi a hangsúlyt az evangélista:

„Az Isten pedig azt mondta neki: Meggondolatlan, ezen az éjszakán a lelkedet visszakérik tőled, amiket pedig készítettél kié lesz?”

Tamás radikálisabban adja elő a mondást, nincsen kérdés, hanem „azon az éjszakán meghalt”. Mindenki vonja le a konzekvenciát.

Mindazok, akik Isten akaratát cselekszik, azaz Jézus szellemi partnerei, egy nagycsaládot alkotnak:

„Ki az én anyám, és kik az én fivéreim? …Íme, az anyám és a fivéreim. Aki [ugyanis] megteszi Isten akaratát, az az én fivérem és nővérem és anyám.” Márk 3:33 Márk 3:35

A Tamás evangéliumában még hozzá is teszi, ennél a résznél, hogy ők mennek be az országába. (Tamás 99) A Lukács evangéliuma egyenes kinyilatkoztatása a családtagok országba tartozásának:

„Az én anyám és az én fivéreim azok, akik meghallgatják, és tettekre váltják Isten üzenetét.” Lukács 8: 21

Kizárólag az juthat be Isten Országába, aki megcselekszi Isten akaratát:

„Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.” Máté 7:21

A harag és a békétlenség kizárása a megbocsátás képességének a gyakorlása által. Az emberek képesek megbocsátást adni a bűnökre a földön.

„az emberfiának hatalma van a földön bűnök megbocsátására” Márk 2:10 és Lukács 5:24 és Máté 9:6

„Az „emberfia” („emberek fia”) kifejezés eredeti értelme a hétköznapi arám nyelvben „az ember”, „egy ember”, „az ember általában”; az „én” körülírására használták. Jézus önmaga megjelölésére is használta, szokásos alapjelentésének megfelelően, értelme tehát: „az ember általában, és így én is”, „egy egyszerű ember, mint én (is)”.” (G. A.)

Sokan azt gondolják, hogy nem képesek megbocsátani a másik embernek, pedig ez a képesség az irgalmasság lelki cselekedete, amely adott, az emberhez tartozik. Isten fejlesztette ezt ki az emberben, és mindenkiben kifejlesztette, Jézus szerint. A meg nem bocsátást szenvedést szül. Aki nem akar megbocsátani a másik embernek, az leláncolja önmagát és lehetséges, hogy a másik embert is, akire haragszik. A megbocsátás gyakorlásával, olyanok leszünk, mint Isten, hasonlóvá válunk hozzá, hiszen az Isten megbocsátó Jézus szerint. Ha mi megbocsátóak vagyunk, akkor lelki alkatunk hasonló az Istenhez. A vétekre való lehetőség a mi megbocsátásunktól függetlenül adott a másik ember számára. A másik embernek való megbocsátás egyik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, visszakerül lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol a hibázása előtt volt. A másik embernek való megbocsátás másik fajtája, amikor az illető, aki ellenünk bűnt követett el, nem képes visszakerülni a lelkünkben ugyanarra a helyre, ahol hibázása előtt volt. Sok esetben tudat alatt nem is engedjünk magunkhoz olyan közel az ellenünk vétkező személyt, mint mikor azelőtt volt, hogy vétkezett volna ellenünk, ám ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk neki megbocsátani, csupán egy önvédelmi mechanizmus lép fel, ami a későbbiekben tudatossá is válhat. Az elkövetett vétek emléke megmarad egy ideig, akkor is ha már nem haragszunk. Nem csupán a másik embernek kéne megbocsátanunk, hanem önmagunknak is, e nélkül nem lehet lelki békére jutni. Fontos az is, hogy az Istenre se haragudjunk, az is akadálya a békének.

Minden törvény érvényét veszti, ha az életet veszélyezteti, vagy ha emberek és élővilág ellen van.

„Megengedett-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy megölni?” Márk 3:4 és Lukács 6:9 és ismét Lukács 14:3 Lukács 14:5 és Máté 12:11 Lukács 13: 15 Márk 2:27-28 és Lukács 6:5 és Máté 12:8.

Visszakanyarodva az uralkodásra! Ne legyen kiszolgáltatva az egyik ember a másiknak. Emberi méltóságban egyenlők vagyunk. Nézzük végig a történelem folyamán, milyen torzulásokat okozott az emberek életében, az hogy uralkodtak egymáson. A fizikai, testi szabályozástól, a gondolkodás befolyásolásán keresztül a lelki sérülésekig rengeteg torzulás fordulhat elő. A hatalom ma is uralkodik az emberek életvitelén. Az ember alapvető vágya a szabadság iránti igény. Nemcsak az uralkodás, hanem a véres forradalom is ellentétes Isten országával. Az sem biztos, hogy a forradalom kiteljesedése pozitív változást hoz magával, gondoljunk csak az orosz forradalomra, melynek következtében létrejött a Szovjetunió, a Sztálini diktatúrával, amelyre a vérontás és a tömeges kivégzések is jellemzőek voltak. De meg lehet említeni Napoleont, Mao Ce Tungot, Fidel Castrot vagy Kun Bélát is, ez utóbbi három hónapig tudta magához ragadni a hatalmat, de dokumentáltan 590 embert gyilkolt meg ez idő alatt. Az uralkodás káros hatásai: a különböző térségek egymástól élesen eltérő fejlettségi szintre jutnak, melynek következtében gazdasági, társadalmi és vallási és nemzetiségi problémák születnek, pénzügyi és gazdaság válságok alakulnak ki, melyek következtében emberi életek tömegei kerülnek veszélybe, szociális feszültségek keletkeznek, melyek következtében társadalmon belüli, rétegek közti ellentétek és erőszakos cselekmények kerülnek kibontakozásra, és a már említett forradalmak kirobbanása, melyek életellenes terrorcselekményeket szülnek, az uralkodás könnyen átcsap önkényuralomba, a gazdasági, erkölcsi és pénzügyi káosz lehetőséget teremt a diktátoroknak, hogy a rendfenntartó erők elpusztítása után, a nép nevében saját önkényuralmi rendszert hozzanak létre. A harácsolás és a bosszúállás szintén az uralkodás velejárója, erre példa Salamon történetére, hogy hogyan erősítette meg trónra jutását. Az uralkodás akkor lehet csak hosszú életű, ha széles körben a tömegek átverését alkalmazza és befolyásolja a nyilvánosságot is.

A rendelkezésre álló javak ésszerű felhasználása. Isten Országának a megvalósulásában a fontos szerepet játszik a Föld kincseinek és a felhalmozott értékeknek az újraelosztása:

„Adjátok el a ti vagyonotokat, és adjatok alamizsnát. Ne elavuló erszényeket készítsetek magatoknak.” Lukács 12: 31-32 és Máté 6:19-20

Az értékek tisztességes elosztása: "Akinek két inge van adja az egyiket oda annak akinek egy sincsen."

Ez a program sokak szemében a kommunista eszméket hozhatja felszínre, nem szabad elfelejteni viszont azt a tényt, hogy a kommunizmus Isten teljes kizárásával akart működni és csak hirdette az egyenlőséget, ám az eszme mögött hatalmi diktatúrát szolgált ki. Az értékeket szükség szerint kéne elosztani. Az első és legfontosabb szükség az élet fenntartása az életben maradás, ennek kell alárendelni az elosztást. Mi a fontosabb az életben maradás szempontjából atomfegyverre költeni dollármilliókat, vagy a minimális életkörülményeket bebiztosítani, azoknak, akik az éhenhalással küszködnek? Az értékeket számba kell venni, osztályozni, csoportosítani, majd szakértők segítségével kidolgozni a lehető legoptimálisabb elosztást. Lehetséges, hogy ami értékesnek tűnik egy adott személy vagy réteg számára, az más személyeknek vagy rétegeknek értéktelen, ezért elsősorban az értékek meghatározása a fontos. A legalapvetőbb értékek a Föld és a természet kincsei, erőforrásai, a termőföld, az ivóvíz, az energiahordozók. Alternatív társadalmi modelleket kéne fejleszteni és tesztelni. Önfenntartásra törekvő kommunákat, megújuló önellátó zöld energiagazdálkodással.

A jövő nemzedékének, a ma gyermekeinek az ápolása, oktatása, felvirágoztatása.

A gyermekek szellemi, lelki és fizikális fejlődését segíteni.

„Ha valaki egy efféle gyermeket befogad a nevemben, engem fogad be, és ha valaki engem befogad, nem engem fogad be, hanem aki küldött engem.” Márk 9:37 és Lukács 9:48 és Máté 18:5

A gyermekekben önmagától fejlődhet ki az Isten országa, ezt segítheti ha megfelelő példát lát, minden erőszak alkalmazásától, vagy teher rárakásától mentesen. A gyermekek nevelése a jövő záloga.

A bűnöst gyógyítani kell, nem büntetni. (Márk 2:17 és Lukács 5:32 és Máté 9:12-13).

Nyilvánosság! (Márk 4:21-22 és Tamás 4 és Tamás 33)

Gnózisi karma: Aki, az élet ellen él, nem kap bűnbocsánatot, hanem felelős marad bűnéért ezen az időn túl is. (Márk 3:28-29 és Máté 32:33 és Tamás 44)

Halogatásmentes élet: „Hagyd a holtakat eltemetni, a holtaknak.”

Jézus azonnal és halogatás nélkül kéri, hogy lépjünk be Isten országába, úgy hogy megcselekedjük az Isten akaratát. A halogatás nélküli lépés, nem jelenti az azonnali kútba ugrást bekötött szemmel. Az embernek fel kéne mérnie saját magát, az adott feladatot, a képességeit, a lehetőségeit, a feladat végrehajtásának a végeredményeit, a lehetséges kombinációkat. A kész felmérést össze kéne vetni az Isten akaratával, hogy kiderüljön, melyik terület lenne az ideális az adott egyén számára, hogy a megfelelő célt lehessen kitűzni. A teljesítéshez fontos a pontos tervkészítés és időbeosztás, amihez fontossági sorrendet is fel kell állítani, valamint figyelembe kell venni az egészségügyi szempontokat is. Elkötelezettség nélkül lehetetlen véghezvinni az Isten akaratát. Jézus is fejlődött élete során, fokozatosan gazdagodott bölcsességben és lélekerőben. A halogatás indoka többféle is lehet, sok esetben tudat alatt működő betegség az oka. Félelmek a sikertelenségtől, túlbonyolított cselekvési terv, szorongásos depresszió, túlzott kényelmeskedés, önbizalomhiány. Az okokat fel kell ismerni és kezelni kell.

A mondat második fele nem jézusi, ezért nem idézem, teljesen logikátlan, mit hirdessen, ha ő maga sem tud semmit, sőt kifogást keres, hogy miért nem követi Jézust.

Az ellenség szeretete

„Hallottátok, hogy mondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig mondom nektek, szeressétek az ellenségeiteket és imádkozattok a ti üldözőitekért! Így váltok a ti mennyei Atyátok fiaivá, mert ő a Napját felkelti gonoszokra és jókra és esőt ad igazaknak és igazságtalanoknak.”

Ez talán a legnehezebb és a legtöbb kérdést felvető kívánság Isten részéről. Nem minden ember képes erre a típusú szeretetre, kétségtelen, hogy ha a szeretetben vannak fokozatok, akkor ez a szeretet a szeretet legmagasabb foka. Ha igazságtalannak tartjuk a mások által elkövetett szeretetlenséget, vagyis rossz dolognak tatjuk, ezzel megítéljük a cselekedeteit. Ám sok esetben az ítélkezés nem csupán a cselekedetekre, hanem az azt elkövető emberre is érvényes, tehát elítéljük azt az embert, aki másokat vagy minket bánt. Ha mi ezen az alapon jogot formálunk arra, hogy visszabántsuk, azaz visszaadjuk neki a kölcsönt, ahogy mondani szokták, akkor ennyi erővel magunkat is elítélhetjük, hiszen éppen ugyanazt tesszük, mint az, az ember, akit elítéltünk, azaz bántjuk a másikat.

„Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” Rom. 12:21

Ez párhuzamos jézusi tanítás. Párbeszéddel megérthető és kezelhető a legtöbb konfliktus a szemet szemért elv nélkül is.

Jézusnak nem voltak gyermekei, neki a tanítványok volt a család, a testvériség. Önmagát adta, hogy érettük, azaz, hogy a tanítványok megmeneküljenek, legalábbis ebben reménykedett. Egy épeszű embertől sem várható el az, hogy úgy szolgáltassa ki magát a gonosznak, hogy tudatában van annak, hogy a saját maga kiszolgáltatása által, az összes ember, akit szeret még jobban ki lesz szolgáltatva. Az ellenség szeretete elsősorban a békés hozzáállással érhető el. A hiba az, hogy a konfliktusokat nem a megfelelő módon kezelik sem az emberi kapcsolatokban sem magasabb szinten. A konfliktusok kezelésére olyan emberek kellenek az országok közötti kapcsolatokban, akik rendelkeznek az erőszakmentes konfliktuskezelés képességével. Az emberi kapcsolatokban pedig ennek gyakorlatára vonatkozó dolgokat tanítani kellene óvodától egyetemig. A békétlenség gyakran téves feltételezésekből adódig, sok esetben mire kiderül a félreértés már a viszály annyira elharapódzott, hogy lehetetlen tisztázni, s ha sikerül is tisztázni a kezdeti félreértést, a békétlenségek során elszenvedett káros mechanizmusok és keserű tapasztalatokat is kezelni kéne, hogy a béke helyreálljon. A másik ember megvádolása akkor is alaptalan, ha az illető elkövette az adott hibát, amivel vádolják, mert nem vádolni kell, hanem a hibát helyrehozni. A hiba megértése és korrigálása alapvető kiindulópont a konfliktusok kezeléséhez. A békétlenség oka az, hogy valamelyik vagy mindegyik fél úgy érzi, hogy igazságtalanság történt, amit orvosolni kell, s ha nincsen más mód, akkor karddal kell orvosolni. Majd innen már csak egy lépés, hogy az igazság szóból elmaradjon az i betű. Az a béke, amit fegyverrel kell fenntartani hamis béke, csupán látszat, s egyből háború gyúl ki, ha a térségben megjelenik egy nagyobb fegyveres erő, aki azt gondolja, hogy neki kell őrizni vagy védenie a békét, vagy ha az elnyomó hadsereg kivonul.